Most akkor hamarosan elveszik a számítógépek a munkánkat, vagy nem? (Hint: adjuk nekik oda egy részét mi, önként)

Megjelent egy érdekes cikk arról, hogy hogyan áll a mesterséges intelligencia (MI) kutatás árbóca 2018. közepén. Majd utána nem sokkal egy újabb is, ahol Lányi Dávid, az IBM Research Zürich kutatómérnöke szól hozzá a témához.

A cikkek az AI Winter (MI tél) jelenségéről beszélnek. A jelenség arról szól, hogy az éppen aktuális időszak óriási technológiai fejlődése, és a globális lelkesedés ellenére mégsem került az emberiség igazán közel az új kort elhozó, mindent átfogó program – mesterséges intelligencia –megszületéséhez, mint ahogy azt a megelőző optimista évben gondoltuk. Amíg tart az optimizmus, addig a befektetők tárcája nyitva, és ömlik a pénz az iparágba. Ahogy egyre nagyobb a kiábrándultság, úgy záródnak el lassan a pénzcsapok, mígnem beáll a tél, és jó időre megáll az igazi fejlődés ezen a fronton.

Körülbelül így néz ki az MI tél, és a 20. század második felében többször bekövetkezett már, most pedig felmerült a kérdés, hogy nem éppen egy újabb MI tél felé közeledünk e. A cikkek tele vannak izgalmas felvetésekkel mindkét oldalról. Míg az első írás sok mindent latolgat, addig a második írás szerzőjének állásfoglalása egyértelmű: csak azért, mert most még nagyon sok megoldásra váró feladat van ezen a területen, az nem azt jelenti, hogy közelegne a tél.

….és miért kellene átadnunk egy részét a munkánknak önként és dalolva a gépeknek? Hogyan tehetjük ezt meg, és mi lehet a következménye? Erről írok legközelebb.

A cikk szerzője Varga László, az Excel1 fejlesztője és trénere.